Cikipédia 14/45 OKÉ - Énekest egy lemezért

A '80-as évek elejére a hazai rockéletben kialakult a végleges hierarchia. A mezőnyt uralták a csúcszenekarok és lehetetlennek látszott bárkinek is betörni közéjük. Természetesen, akinek meg volt a bátorsága, a kapcsolata, vagy a lehetősége, az azért megpróbálta. Akadt, aki sztárbandából kikerülő zenekart kereső magányos énekest szerzett meg magának, volt, aki a bulijaira az első vonalból hívta vendégeit és volt, aki a nagy bandákat ócsárolva akarta felemelni magát. Némelyik ideig-óráig működött, aztán a dolog minden esetben bele állt a földbe, mint ahogy annak a zenekarnak a próbálkozása is, amelyik a nem létező csodáért cserébe a saját frontemberét áldozta fel.  

A HIT-ROCK 1978-ban alakult és nagyon rövid idő alatt vált a csepeli, soroksári és kispesti fiatal rockerek egyik kedvenc zenekarává, ám a banda hiába indult időben, azt a pályát nem volt képes befutni, amit az ebben az időszakban alakuló többi '79-es zenekar. A nagyobb szabadtéri koncerthelyszíneket ugyan nem tudta megtölteni, de a dél-pesti klubokban állandó teltház várta a csapatot. A zenekar 1980-ban a Budai Ifjúsági Parkban egy tehetségkutató-versenyen vett részt. 13 fiatalokból álló együttes versenyzett a nagyszámú zsűri előtt és közülük a legjobbak kislemezen való részvételt nyerhettek. A HIT-ROCK ugyan nem nyert díjat, mégis lehetőséget kapott, hogy egy fél kislemezen kiadjanak egy akkoriban nagyon menő rockslágert, a címe A Vén csavargó halála, ez nagyobb népszerűséget hozhatott volna, de a dalt a rádió nem adta, a tévé nem sugározta, a sajtó nem igazán beszélt róla.

Egy nagyon komoly lehetőség azonban mégis akadt. Ekkor készült a Ballagás című kultikus játékfilm és felmerült annak a lehetősége, hogy a film ritmusát tápláló zenét a HIT-ROCK adja. Végül ez sem jött össze. A felkérést az Edda kapta meg.

Puttony távozott a zenekarból és az addig billentyűs-énekesi pozíciót elfoglaló szakállas Mr Basary lépett a frontember szerepbe. Később Puttony vissza könyörögte magát, majd ismét magára hagyva a társaságot nyugatra disszidált. Puttonyt egyébként nagyon szerették a rajongók, mert jó szövege volt, értett a fiatalok nyelvén, akik úgy érezték, hogy ő igazán közülük való, de az énektudományával azért nem kevés gond akadt. Ettől függetlenül ő volt az egyik legnagyobb csábító erő a HIT koncerteken.

1982-ben modernebb külsőt vett fel a banda - Basary még a hosszú szakállát is levágatta - és néhány régi slágert megtartva új szerzeményeiket nem metál, de metálosabb zene irányába terelték. A siker ennek ellenére továbbra is elmaradt. A HIT-ROCK névből száműzték a rockot és simán Hit (siker) néven léptek tovább. Ennek a húzásnak egyetlen előnye, hogy kaptak egy saját kislemezt. Amíg a dél-pesti klubokban százak voltak kíváncsiak, az Ifipark színpada előtt eltűnt ez a nézőszám, de más peremkerületben – például Újpest, Palota – és vidéken is szinte közönség nélkül játszott a csapat. Egyszerűen média háttér nélkül nem volt jövőkép.

A zenekar tagjai végső elkeseredésükben megkeresték Dr. Erdős Pétert, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzserét és tanácsot kértek tőle. A megoldás egy végzetes alkuval együtt köttetett meg. Ahhoz, hogy az ország egyetlen lemezkiadó cége megjelentesse a zenekar nagylemezét még slágeresebb – ahogy Erdős mondta: Suzy Quatro féle diszkó-rock – zenét kell játszani és azon nyomban ajánlott egy tehetséges énekest, akiről egyedül csak Basary nem tudott. Javában zajlottak a zenekari próbák, amikor megjelent az új "unokatestvérként" bemutatott, Bodnár Attila, hogy ismerkedjen a zenekar stílusával. Az új énekessel felálló együttes bemutatkozó koncertje az Uránia moziban volt, de ezt mesélje el egy korabeli koncertbeszámoló a Pick Up magazinból:

A rossz fiú megjavul

Az Uránia moziban, ahol a H.I.T. első nagylemeze dalait mutatta be a fővárosi közönségnek, páran szólni sem tudtak a csodálkozástól. Ezek páran azzal az eltökélt szándékkal érkeztek ugyanis a helyszínre, hogy kedvenceiket a számukra megszokott hangulatban buzdítsák Némi torok- és szíverősítőt magukhoz véve nem tartózkodtak a szabadszájú megjegyzésektől, meg az ütemes bekiabálásoktól: Hitrock, Hitrock!

Aztán ahogy az új számok követték egymást, úgy csendesedtek el, a végén döbbent apátiába süllyedve. Ezen az estén ugyanis a Hit megjelenésében, dalszövegekben, hozzáállásban egészen más zenekar képében jelentkezett, mint amilyet a bőrruhás, szegecses rockerek megismertek úgy két évvel ezelőtt. Mi is történt?

A magyarázat egyszerű: jelentős fazonigazítás történt az új idők szellemében. A hard-rockot a sláger-rock váltotta fel. Ezt az irányzatot nemigen követték eddig a hazai együttesek, noha a külföldi példák (Suzi Quatro, Smokie, Bay City Roller) korábbi Itthoni népszerűsége intő jel lehetett volna számukra. A Hit alapítói ezért úgy gondolták, hogy itt az idő a hézag pótlására. Az átváltozás nem igényelt nagyobb erőfeszítéseket - elég volt színesebben felöltözni, lágyabb, megjegyezhetőbb dallamokat kigondolni és főleg egészen más témákról énekelni. Mint például első nagylemezük, az OKÉ! címadó dalában:

"én jó gyerek vagyok, mindig a zebrán kelek át, a buszon fogódzkodom, nem lopok vasúti talpfákat, ott leszek a tüdőszűrésen, köszönök stb.".

Ez a fajta - máskülönben természetes, de így, egyszuszra kissé gyanús - jólneveltség egyébként szinte valamennyi szerzeményben előbukkan. Igaz, új frontemberük, az eddig csupán rádiós fesztiválokon jelentkező Bodnár Attila előadásában nagyon is hitelesen.

Bodnár Attila ugyanis - és erről főleg a koncerteken lehet meggyőződni - kitűnő hangú és jó színészi képességekkel rendelkező énekes, aki kellemes megjelenésével, mosolyával csakhamar új kedvenc lehet a tinédzserek körében. Mint ahogy a Hit egész programja témaválasztásában (iskola, matekóra, szünidő, kirándulás az ősök autójával) ezt a közönségréteget célozza meg. A sláger-rockhoz elsősorban slágerek szükségesek. Akad nem is egy a nagylemezen: Bőrjakós srác, Főszezon, Üveghegy, Egymásra gondolunk. A legutóbbin Balázs Ferenc jellegzetes hangszínű szintetizátorjátékát hallhatjuk. Most már csak kellőképpen el kell terjeszteni, hogy ez a Hit másféle, mint a régi volt. A rossz fiú megjavult-, örüljünk hát a hírnek és a nagylemeznek.

Egy későbbi koncertre, a Budai Ifjúsági Parkba érdeklődőként ellátogatott a volt frontember, Mr. Basary is, akinek érthető okokból nem esett jól a kényszerű tagcsere, de nem tudott mit tenni. Nézőként látta ő is, amint szeretett zenekara csúfosan megbukik. A hitetlenkedő közönség nem a boldogságtól őrjöngött, a rajongók nem értették, hogy mi ez a hülyeség, miért van az, hogy kedvenc odamondó, utat mutató bandájuk a szemük láttára válik iskolagondnokká, úttörővezetővé. A Vén csavargó halála, a Királyként is élhetnél, Rocknemzedék, Kincskereső, Rock and Roll szerelem, Megkopott sztárok, Üveghegy helyett megkapták a Csókszor csók a négyzeten korabeli verzióját, a Bőrjakós srác, Nálam az autó, és ha van lejjebb, akkor az Oké című Dr. Erdős által jóváhagyott szerzeményeket. Basary önéletrajzi könyvében így emlékszik:

Egy vidéki bulira Füxi hozott egy fiatalembert, akit nekem akkor az unokaöccseként mutatott be. Valamivel később aztán kibújt a szög a zsákból, hiszen Füxi és Finky már javában szervezkedtek a hátam mögött. A háttérben már képben volt az "unokatesó", aki nem volt más, mint Bodnár Attila. Valahogy mindig ez történt, mindig utólag tudtam meg mindent, ami engem érinthetett. 

Aztán egyszer csak vagy másfél hónapig nem volt bulink, majd jött a telefon, hogy zenekari megbeszélés lesz 1983. október 21-én. Valahogy éreztem már, hogy nem fogok én ennek a megbeszélésnek olyan nagyon örülni. Füxinél találkoztunk, ott volt az egész csapat, de Bodnár Attila még nem. Elmondták röviden és lényegre törően, hogy szeretnék, ha lenne a HIT-nek egy nagylemeze, és ennek az az ára, hogy engem kirúgnak. Az igazi ok azonban az volt – és ezt nem hiszem, hogy Füxiék akkor tudták –, hogy Bodnár Attilának kellett egy zenekar és ezt a csapatot szemelték ki neki kísérőzenekarnak. Az biztos, hogy ez az egész eljárás lelkileg összetört, hisz csodálatos évek voltak mögöttünk, baromi sok munka és az ez alapján megélt sikerek.

A HIT megkapta az áhított lemezt, de hatalmas áldozatot kellett hozni miatta, a kötelező váltás már a gondolat kipattanásakor szörnyű bukásra volt ítélve. A rockzenéhez alkalmatlan – egyébként jó hangú és tehetséges - Bodnár Attila hamar megérezte, hogy ezzel a zenekarral ő sem lesz országos hírű, ezért pillanatok alatt magukra hagyta új társait és a több bevételt eredményező könnyedebb műfajok felé fordult, de ez egy másik történet. Bodnár továbbra is élvezve a kapcsolatain alapuló magasszintű támogatást, 1986-ban bekerült a Modern Talking nyálipart magyarosító Modern Hungáriába majd, amikor három év múlva az is kipukkant, egy még nívótlanabb zenei világ felé fordult Pap Ritával az oldalán, hogy beírja magát a hazai könnyűzene történelemkönyvébe a Csovi-Csovi Jasper című dallal.

A HIT zenekar később - még többször is elküldte, majd visszavette Mr. Basaryt – aztán egyszer csak Puttony is haza talált egy lemez erejéig, amit szintén Mr Basary nélkül készítettek el -, de a hajdani külvárosi sikerek és lehetőségek sem köszöntek vissza, a dél-pesti közönség kiöregedett.

A zenekar a mai napig fellép Mr Basaryval, bár a wikipédián is csak a korábbi tagok között van elrejtve a neve, miközben több elhíresült szerzeményével is hozzájárult a sikerhez, mint például a Vén csavargó halála. Az élet azonban nem csak kegyetlenségből áll, hiszen a frontembernek megadatott 10 év a legsikeresebb Kormorán időszakból, majdnem ennyi az Örökség együttesben, a Kalapács Józsi által vezetett Atilla és fiai produkcióban pedig a mai napig számítanak rá. 

Készítette: Fiery